Kedves Szülők!
Különleges tanév volt az idei. Amikor szeptemberben találkoztunk a nyári pihenés után, még senki sem sejtette, hogy ez most más lesz. A szokott módon teltek a dolgos hétköznapok. Még együtt éltük meg a félévzárást a gyerekekkel és vártuk, hogy az első tavaszi napsugarak simogassák az arcunkat.
Aztán nehezebb napok jöttek. Elmaradtak szívünknek kedves rendezvényeink, a március 15-i ünnepély…..majd március 16-án bezártuk az iskola kapuit.
Új élet kezdődött. Minden kreativitásunkra és számítástechnikai ismeretünkre szükségünk volt, hogy ebben a helyzetben is kapcsolatot tudjunk tartani a gyerekekkel és tanítani tudjuk őket. Mert az élet nem állt meg, csak megváltozott.
Mivel azonban a gyerekek távol voltak tőlünk, az Önök segítségére is szükségünk volt. A kicsi alsósok még nem rendelkeznek olyan ismeretekkel, ami a számítógép tanulásra való használatát lehetővé tenné. Sok esetben Önök olvasták el velük a feladatot, segítettek megoldani, ha nem ment valami. Önök tartották velünk a kapcsolatot, kértek tőlünk segítséget, ha kellett. A felsősök már ügyesen használják a gépeket, de náluk is szükség volt napi szintű biztatásra, odafigyelésre. Tették ezt úgy, hogy közben dolgoztak, aggódtak, próbálták normális mederben tartani a családjuk életét a felfordult világban.
Közben ránk is gondolva küldték nekünk a kedves, biztató sorokat. Többen megírták, hogy bizony nem könnyű feladat ez az „iskolásdi”.
Bár sajnos idén még az évzáró búcsú is csak virtuálisan történik, így most ezzel a levéllel szeretnénk megköszönni, hogy az Önök segítségével sikeresen be tudtuk fejezni ezt a tanévet. Reméljük, hogy ősszel már a megszokott módon találkozhatunk és folytathatjuk a munkánkat.
Köszönjük kitartó segítségüket és támogatásukat!
A Lázár Vilmos Általános Iskola nevelőtestülete